semmi extra

Csikó

Van, hogy megkérdezik: ééééés nehéz egy babával az élet?
...

- eszel amit és amikor tudsz, legtöbbször pucér kenyeret, vagy müzlit egy marékkal, szájba behajítva
- wc-re pihenőszékestül közlekedsz és az unatkozó gyermeknek jobb híján a fürdőpamacsot nyomod a kezébe
- jobban örülsz egy hangosan rotyogó pelusnak, mint a karácsonynak. Még a nagymama is örömtáncot rop mosogatás közben, ha elhallatszik odáig.
- szoptatás, erősödő állkapocs, két új fogacska...összeférhetetlen
- tizenegy környékén élesített VH1 csatorna, őrült bulit rittyentő szülők kisded fárasztás céljából
- napközben akár a porszívó is zúghat, álmot nem zavar. De éjszaka tüsszentés, köhögés, orrfújás és egyéb hangos légcsere kizárólag szobán kívül végzendő!
- kendo cuccot és kutyaágyat varrsz, miközben fél kézzel tartod a centit, amit valaki csámcsogva nyálaz milliméterről milliméterre
- várod apát, még be sem kanyarodik a sarkon mikor már passzolnád a kezébe szerelmetek gyümölcsét, de ő galád módon még szeretne gyerek nélkül bejönni az ajtón, levenni a kabátját, kifújni az orrát, elszaladni wc-re, inni egy pohár vizet és esetleg átöltözni...gyerek nélkül!!! Mekkora luxus már?!


Picsóka

Van, hogy megkérdezik: ééééés nehéz egy kutyával a babás élet?
...

- eszel amit tudsz, de annak is a felét odaadod az amúgy prémium tápon nevelkedő éhező kivertkutyának
- wc-re pihenőszékestül és kutyástul közlekedsz, majd igyekszel kartávolságnyi hatókörzeteden kívül tartani az ebet, mert meggyőződése, hogy azt szereted jobban, aki közelebb ül
- jobban örülsz egy hangosan rotyogó pelusnak, mint a karácsonynak...na ebbe nem tud belekontárkodni
- szoptatási mizéria, fogasodó poronty...ekkor tör rá vizsládra a mindent elsöprő határtalan szeretetéhség. Jobb esetben csak a fejét rakja KáGé* hasára, ő pedig a fülét gyűrkölészi és vígan nyammog. Anya káromkodik.
- tizenegy környékén, danolászó zenecsatorna zaját csak a jóízű kutyahorkolás harsogja túl. Bőszen táncoló apa és anya röhög...majd nem fog kettőkor, amikor ébred a négylábú...
- napközben ebzetünk alszik...éjszaka viszont, miközben mi sóhajtani is kijárunk, többször ébred és olthatatlan kényszert érez alaposan, jóízűen megrázni magát, hosszú bársonyfüleit és szájlebernyegét csattogtatva. Apa káromkodik.
- kendo cuccot varrsz meg kutyaágyat fél kézzel és pakolgatod a kutya mancsát, orrát és egyéb belógó testrészeit a szabófelületről
- valaki várja gazdit, a képzeletbeli 10x10-es zsebkendőjére szuszakolja vizslapopóját úgy, hogy semmi ne lógjon ki mert levágja a képzeletbeli lézersugár, felveszi a nyomorultkutya pózt és remeg. Más napokon ötpercenként ellenőrzi a kertet, hogy nem settenkedett-e be sunyin, véletlenül édes gazdája a szomszéd felől, csak elfelejtett szólni. Már háromkor elkezdi, pedig gazdi ötkor jön. És akkor atyaúristen gazdi ötkor még elvégez mindenféle luxusdolgokat két szabad kézzel, majd babázik...aztán elvonulnak sétálni. Ez kutty számára a nap fénypontja, erre pihen rá reggeltől háromig.


...és akkor egy félmosoly kíséretében ezt válaszolom: Áááá semmi extra!

kutyaágy készül, komolyan vette

depuha ez az izéd!

-te Samu mi ez?
-ne foglalkozz vele, anyád már megint művészeset játszik...

csicsóka

Aha. Van kérdés?


*KáGé...sokan kérdezték, hogy mégis hogyan fogjuk becézni a Koppányt...KisGazdi manapság...azaz KáGé...tegye fel a kezét, aki erre tippelt volna