2015. március 17., kedd

Zombiland éledezik...

kilátás a blogíró székemből

Csikó

A 2 fog büszke tulajdonosa évszázadok évek napok óta nem alszik jól éjszaka. Egy-két óránként riadóztatja a népet édes álmából, nullából egyből maximumra csavarva a decibel szabályozót. Igen, jön a többi fog is.  De nem panaszkodunk, még bírjuk. (-mondta a zombi, és elvánszorgott megkeresni a konyha körül elpottyantott agymaradványait)
anyukám egyszer azt kérdezte, hogy hogy megy a mellétáplálás...
mondom nálunk azzal csak a kutya lakik jól


Mozgásfejlődés? Mondhatnám észrevétlenül fejlődik a gyerek. De nem így van. A minap hangos szirénával ébresztette az édesen alvó szüleit és cimboráját. Majd közölte, hogy ő képtelen aludni mert folyamatosan pörög az agya. Elmélkedett még 1-2 órát, minden altatási kísérletnek ellenállva. Ekkor Cs. úgy döntött, hogy akkor ő inkább iszik egy kávét. Én is felráztam a párnám és feladtam a további pihenés gondolatát. Picsó feltámasztotta csipás kis fejét az ágyra és lenézően pislogott. Kisfiunk miután alaposan megtervezte fejben a műveletet, fogta magát és mintha mindig is ezt csinálta volna, felállt. Na volt ám ölömbódottág! Majd kis idő múlva lefeküdt és aludt, mintha mi sem történt volna. Mi meg ott pislogtunk bekávézva, párnafelrázva. Produkció letudva, közönség letojva, függöny le.


Picsóka

Csak fogom a fejem. Hihetetlen csibészek lesznek ezek ketten. Már most nagyon egy húron pendülnek. Hogyan tanult meg Kopp kúszni meg mászni? Nézelődött, nézelődött egyszercsak hopp ott egy kutyajáték. Na fénysebességre kapcsolás, mert az KELL. Ha sikerül az összes kutyacuccot eltökítenem, akkor is van ám motiváció. Meglátja a kutyalábat, kutyafarkat, kutyafület ... akutyamindenit. Ez Picsót csöppet sem zavarja, csak hatalmas bociszemekkel pislog, néha odanyal. Egyedül akkor pattan a plafonig némán nagyot sikkantva, amikor mély álmából arra eszmél, hogy valaki sunyin becserkészte a farkát és cibált egyet rajta. De egyébként nagy a szerelem.
gyerek duzzog, kutya gyerek helyén napozik...holmáshol?!
megint valami huncutságon törik a fejüket lemeremfogadni!
gyerekfotózás...csak mindig valami kutyaforma szösz ragad a lencsére
a fő motivációs eszköz...a kutya Artúrmajma

...
ha kuncsorog, baromi mélyre cuppannak be a szemei
háttérben kacagás

csicsóka

Süt a nap én meg onnan tudom, hogy indul a tavaszi zsongásom, hogy végtelenítve nézem A kertész kertjét. Meg a Jamie Oliver kertészkedős-főzős sorozatot. Végre Koppal is kimehetek úgy, hogy nem kell hatrétegű szkafanderbe csomagolnom.
A gyep részleg ismét siralmas. Már több tonna fehérhere magot szórtunk szét, hátha megtörténik a csoda. A hagymások random bújnak elő (köszi Picsó), nem várt helyeken virágok nőnek, várvavárt növényeknek pedig hírük sincs. Szóval nagy a rend és fegyelem mindenfelé minálunk.
A paradicsomok már nyurga halálsorosak szép nagyok. A csípős paprikák is bölcsis korba léptek. Majd holnap tartok létszámellenőrzést, hogy ki ovisodhat és ki nem. Ha megérik a diplomaosztót, kapnak ajándékot. A paradicsompasszírozó Ferrari slusszkulcs szépen fog csillogni a kis kezükben.
Szerványoltam még sóskafa, fekete cukkíni magokat is...na majd meglátjuk.

hát nem egy szép színes katalógusfotó, de éledezik

ezek azóta fekszenek, főkertész úr úgy látta jobbnak

az indiáncsalán is jövöget a fényre

a feketeség közepén a zöld kis izé egyszer nagy és erős virág lesz
vagy satnya kis gaz...tökmindegy

és túlélte! ő a klematiszom, a pecuban telelt

mindenki krókuszokat posztol
azértsem maradok ki

harangláb gyűjti a vízcseppeket ínségesebb időkre
másikfajta harangláb is így tesz...
fotózás után a cseppek valahogy átköltöztek Picsókutya orrára...valahogy
frissvetésű fekete koktélok
a legeslegfinomabb ez volt tavaly

már szobatiszták és lelkileg érettek az elválásra
szóval irány az ovi


Egyébként pékeset játszok. A receptben (itt) kicseréltem egy krumplit egy répára. Ennyi.
mindig ezt, minden nap...burgonyás-répás cipó





2 megjegyzés:

Lily írta...

de jó volt olvasni és milyen hangulatosak a képek :) kitartást a fogzáshoz és nemalváshoz, sok örömet a növénykékkel és imádom a kuncsorgó kutyaszemeket... hasonlítanak a "még csak két reggelit kaptam, hát nem látod hogy mindjárt éhen halok" tengerimalac kunyeráló tekintethez :D

csipicsi írta...

Drága Lily! Néha praktikusabb lenne egy tengerimalac méretű vizslával élni. Pl amikor azon versengenek a kisgazdijával, hogy ki tud kevésbé elférni velem egy 1 négyzetméteres helyen. :)
A nemalvást meg hősiesen folytatjuk. Bár már akkut balszemgolyófájásom van...de biztos nem emiatt. :D
Üdv itt neked is! ;)