2014. március 31., hétfő

főszerepben Picsó

Csikó

Bárhova megyek ottvan. Elbújok, ottvan. Szomorkodok, ottvan. Felkacagok, ottvan. Bundáskenyeret sütök, ottvan. Fürdök, ottvan. Kutyaorrot szagolgatok, ottvan. Álmodozok, ottvan. Titkot súgok, ottvan. Hasalnék, ottvan. Magamban táncolok, ottvan. Férjet ölelek, ottvan. Aludnék mézeset-édeset, ottvan. És dörömböl kifelé a nagyvilágba bele. Mi meg szelíden visszasimogatunk.


Picsóka

A reggeli kutyamenetrend a következő: Kinyitja csipás szemét. Belepislog a szobába. Nyöszörög. Újra pislog. Alszik. Pislog. Kiszalad a dolgozó emberrel egy reggeli könnyítésre. Villámgyorsan visszakucorodik. Hosszút és cifrát nyöszörög. Alszik. Pislog a még itthon maradóra. Reméli, hogy az embere nem megy sehova. Ember nem mozdul, kutya megnyugszik. Alszik. Horkol. Ember ha felkelt, árnyékként követi. Lustán nyújtózkodik minden méteren. Fogmosás alatt elalszik a fürdőszobaszőnyegen. Ember továbbáll, kutya káromkodik. Hova ez a nagy aktivitás?! Nocsak, ember konyhába megy, kutya farokcsóválást végez. Szoborként ül. Néz. Nééééééz. Csipásan néz. Bele-bele szunnyad. Tányércsörgést hall, öröm járja át szőrös kis testét. Mancsot rak embertérdre és vár. Vár. Türelmes. Utolsó falat közeledésére nyitja száját. Óvatosan elfogadja. Jóízűen megrágja. Belealszik. Mosolyog. Bocsánatot kér. Lemond árnyék-posztjáról. Komótosan visszaoldalog fontos és sürgető dolgot elintézni, aludni.
sajtos bundáskenyér erdeimézes feketeteával kedvencbögréből, Picsóka várakozó állásponton

csicsóka

Nagy munkálatok folytak a kertben hétvégén. Cs. nekigyürkőzött és raklap hegyeket megmozgatva raklapistenséggé vált.
Hamar rájöttünk, hogy Picsóka mellett nem lehet hétköznapi kertészkedést folytatni. Itt kérem kerítéseket kell emelni és tornyokat állítani, hogy bármi is túléljen nálunk. Így született a menekülttábor is tavaly. Ezért készült az elkerített zöldséges kennel is (máshol a kutya van kennelben, nálunk ez a szerep a zöldségeké). Volt egy gyenge próbálkozásunk egy kb 20-25 cm magas, keskeny kerítetlen virágágyással. Több, mint száz virághagymát ültettem bele nagy műgonddal ősszel. Elégedetten csettintettem, majd ezután szállt be a projektbe a főkertész. Egyik este hazaérvén azt láttuk, hogy őfensége újratervezte az ágyást. Véleménye szerint jobban mutattak ezek a hagymák egyenletesen szétszórva az udvar különböző pontjain. Különben is nem ezek a vacak virágok a fontosak! A lényeg a jó puha, finom föld. A főkincs. No, azóta óvatosabbak vagyunk.
Ideköltözése után nem sokkal fedezte fel a levendula bokrokat is. Imádta az illatukat. Szépen halálra is szagolta őket.
Szóval Cs. fellázadt az önkényuralmi kertészrendszer ellen és ördögien ravasz tervet eszelt ki. Jó, ha te így, kiskutyám, akkor mi meg magaskertészetet csinálunk! Így történt, hogy a hétvégén elkészült 2db 80 cm magas monstrum raklapból az én kis virágaim számára. Rusztikus ládák lettek, kutyabiztos magasságban.
máris szeretni, azt fontolgatja hogyan vehetné be ezt az erődöt is

félkész mű, még csiszolás, festés, fólia, föld éééés virágtenger

Ezalatt én két kis ócska kerekasztalkát vontam be viaszosvászonnal, olyan jókis nagymama módra. Nem bíztam semmit a véletlenre. 80 cm-es köröket kellett kivágnom a vászonból. Kinek van ekkora körzője?! Jó-jó, matektanár vagyok vagy miaszösz, nekem is eszembejutott a táblakörző. De olyat meg nem tart otthon senki. A megoldást egy hurkapálca, egy vitrázsrúd és egy ceruza adta. Olyan tökéletes körök lettek, hogy minden kósza légy a csodájára járt. Asztalka már nem ázik többé, hurrá.
debüszke voltam magamra!
nagyanyámterítő, szétrágottszék, fűtenger, főkertész-asztalos

A szobanövények is örülhetnek, mert egytől-egyig friss földet kaptak. Egyetlen fejtörést okozó ződ a bromélia volt. Állítólag tök nehéz nevelni. Az én jó öreg bromim hozott két kis ifjoncot. Internet Úr azt mondta, hogy vágjam le késsel és ültessem el. Megtettem. Nos vagy kinyírtam mindenkit, vagy bromélia nagyhatalom leszünk mostantól. A többiek köszönik jól vannak. Kaptak Substral Osmocote-t. Ebben van minden bizodalmam. Ha már locsolni mindig elfelejtek...
elöl menekülttábor lakói szabadlábon, hátul újföldes szobások, középen újoncok

Itt, amikor a szobanövényekről írok, meg kell említenem a helyi csodát (lehet magamra tetováltatom, mint a Jézusképes pirítóst a néni). Van két orchideám, bevallom eleve az csoda hogy még élnek. Mindig emlegetem is őket, hogy jajj a szép kis fehér orchideáim vajon élvezik-e azt a luxust börtönt amiben vannak. Egyszercsak...Sokat beszélek, nézzétek mi történt. Én emlékszem rosszul?! Ááááááá biztosnem....
fehér. vagy más. 

Hínnye, de hosszú lett. A többit legközelebb.
csipicsi pillanat
hátul toronyláda épül
középen Picsóka forralja belszerveit
előtérben kívánatos kutyulóspuding házi baracklekvárral Csikó módra

Nincsenek megjegyzések: