Tegnap elmentem Cs.-vel edzésre. Gondoltuk fotózok párat a kendosoknak és legalább nem itthon poshadozok, hazavárva őt. Őszintén szólva nagyon jól szórakoztam. De nem csak én, hanem Csikó is. Ahogy megtelt a levegő harci energiákkal, csattogtak a sinaiok és erőteljeseket kiáltottak a fiúk, kiscsikó is beindult. Pörgött, forgott, edzett.
Cs. és a kendo kendő felkötés bonyolult művelete |
Hajjajj mennyi gond lesz itt. Elindultunk a vadonatúj nyakörvben, peckesen. El is jutottunk a kapunktól 1 méter távolságba, majd az ebzet őrült és eszetlen húzásba kezdett. Átsétáltunk
Picsóról tudni kell, hogy elhivatott deményista. Nem, ő nem az a kötsög fajta. Ő amolyan szépfiú. Tudja magáról, hogy roppant csinosnak számít vizslakörökben. Ha sétálunk és a szemben jövő nők nem rajonganak érte azonnal Jajjdecuki, Degyönyörű vagy Istenemdehazavinnélek felkiáltással, akkor mély depresszióba zuhan és sértetten vonul tovább, gyakran hátrapillogva.
mindenbe beleüti őpicsósága |
Most hanyagoltam a kert témát, mert be kellett mennem a munkahelyemre segíteni ebben-abban. De örömmel látom, hogy a kis paradicsomok jól érzik magukat az új, penészmentes környezetben. Vígan edzenek, napoznak, néha hallani, hogy kórusban füttyögnek rajzfilmslágereket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése