2014. március 26., szerda

perszék és nyilvánok

Csikó

Nem láttam már egy ideje. Cs.-vel szoktunk is beszélgetni róla, hogy jó lenne gyakrabban látni. Dehát nem járhat az ember lánya hetente ultrahangra. Cserébe, hogy tudjuk megvan még, egész nap morzézik. Pihenőidőmben pedig kifejezetten lakásbővítésre törekszik. Az ember az oldalán fekszik, ő gondol egyet, hogy kiüt egy közfalat laza pörgőrugással, a drága anyukája meg áramütöttként ráng az ágyban. Könyörgöm, senki ne adjon neki légkalapácsot, veszélyes a gyerek!
Csak várom és várom az igazán jóidőt, a melengető meleget. Vizeskedésbe akarok kezdeni. Azaz gyapjú golyócskákat nemezelni a babaszobába. Egyedül eléggé unalmas, de lehet hogy becsábítok egy-két járókelőt, vagy kiköltözök a temető előtt virágot áruló nénike mellé. Én söndörgetek, ő meg elismerően bólogat majd.
Kötni is szeretnék végre megtanulni, meg varrni géppel, meg siklóernyőzni. Nyilván.

Picsóka

Megérkezett a csodakefe. Hááát, nem lett tőle szőrmentes övezet a lakás. De tény, hogy feleannyi barna szálacskát seprek össze a szobákban. Kutyákat szoktak gyantázni?!
Kedves kis kutyapicsókám nem rombol, mióta itthon vagyok. Tudatosan nem. Esküszik, hogy véletlenül feküdt rá a loncra a kerítés tövében. És véletlenül fetrengett/vergődött rajta hosszú perceken át. És véletlenül nyögdösött közben elégedetten. Persze.

csicsóka

Hivatalosan is kezdődhet az ültetés, mert jelentem, a magaságyások megteltek földdel. A sonkahagymából már dugdostam a paradicsomok ágyába. A héten elintézem a borsót is, termékminta mennyiségben. Biztosan lesz majd még kínai futóbab és uborka, paradicsom és csipős paprika. De marad még egy kis hely, nem tudom mit kezdhetnék vele. A kedvenc cukkini sok helyet követelne, a répa nekem soha nem jött igazán össze, a céklát csak bébi méretűként szeretjük megsütve. Nincs igazán ötletem. De van még időm.
A menekülttábor cserepes lakóit falhoz állítottam és kivallattam. Kettő kivételével mind elárulta a nevét. Nyilván puskáztam az internetről.

piros gólyaorr - piciként vettem, de tavaly óta jól benőtte a helyét
kék árlevelű lángvirág - déditől örökölt, megérdemel egy kicsit nagyobb helyet

gaz áruló, kinek nevét nem tudom (besúgók jelentkezését várom) - ha jól emlékszem hosszú száron hoz pipacspiros virágot (Bíbor Pimpó! Köszi Meli!)
valamilyen gólyaorr netalán?! - néma szegénykém
tűzeső - a nagy kedvenc! mondjuk akkor szép, ha sok van belőle...
valaki - halottat játszik, de a cserepe dugig van gyökérrel
hát nem szívderítő?!

2 megjegyzés:

Juhmeli írta...

Nézd meg, hasonlít-e a bíbor pimpóra. Innen annak látszik. :)

csipicsi írta...

éééés tényleg az! Köszi! :D