főszerepben Picsó

Csikó

Bárhova megyek ottvan. Elbújok, ottvan. Szomorkodok, ottvan. Felkacagok, ottvan. Bundáskenyeret sütök, ottvan. Fürdök, ottvan. Kutyaorrot szagolgatok, ottvan. Álmodozok, ottvan. Titkot súgok, ottvan. Hasalnék, ottvan. Magamban táncolok, ottvan. Férjet ölelek, ottvan. Aludnék mézeset-édeset, ottvan. És dörömböl kifelé a nagyvilágba bele. Mi meg szelíden visszasimogatunk.


Picsóka

A reggeli kutyamenetrend a következő: Kinyitja csipás szemét. Belepislog a szobába. Nyöszörög. Újra pislog. Alszik. Pislog. Kiszalad a dolgozó emberrel egy reggeli könnyítésre. Villámgyorsan visszakucorodik. Hosszút és cifrát nyöszörög. Alszik. Pislog a még itthon maradóra. Reméli, hogy az embere nem megy sehova. Ember nem mozdul, kutya megnyugszik. Alszik. Horkol. Ember ha felkelt, árnyékként követi. Lustán nyújtózkodik minden méteren. Fogmosás alatt elalszik a fürdőszobaszőnyegen. Ember továbbáll, kutya káromkodik. Hova ez a nagy aktivitás?! Nocsak, ember konyhába megy, kutya farokcsóválást végez. Szoborként ül. Néz. Nééééééz. Csipásan néz. Bele-bele szunnyad. Tányércsörgést hall, öröm járja át szőrös kis testét. Mancsot rak embertérdre és vár. Vár. Türelmes. Utolsó falat közeledésére nyitja száját. Óvatosan elfogadja. Jóízűen megrágja. Belealszik. Mosolyog. Bocsánatot kér. Lemond árnyék-posztjáról. Komótosan visszaoldalog fontos és sürgető dolgot elintézni, aludni.

sajtos bundáskenyér erdeimézes feketeteával kedvencbögréből, Picsóka várakozó állásponton

csicsóka

Nagy munkálatok folytak a kertben hétvégén. Cs. nekigyürkőzött és raklap hegyeket megmozgatva raklapistenséggé vált.
Hamar rájöttünk, hogy Picsóka mellett nem lehet hétköznapi kertészkedést folytatni. Itt kérem kerítéseket kell emelni és tornyokat állítani, hogy bármi is túléljen nálunk. Így született a menekülttábor is tavaly. Ezért készült az elkerített zöldséges kennel is (máshol a kutya van kennelben, nálunk ez a szerep a zöldségeké). Volt egy gyenge próbálkozásunk egy kb 20-25 cm magas, keskeny kerítetlen virágágyással. Több, mint száz virághagymát ültettem bele nagy műgonddal ősszel. Elégedetten csettintettem, majd ezután szállt be a projektbe a főkertész. Egyik este hazaérvén azt láttuk, hogy őfensége újratervezte az ágyást. Véleménye szerint jobban mutattak ezek a hagymák egyenletesen szétszórva az udvar különböző pontjain. Különben is nem ezek a vacak virágok a fontosak! A lényeg a jó puha, finom föld. A főkincs. No, azóta óvatosabbak vagyunk.
Ideköltözése után nem sokkal fedezte fel a levendula bokrokat is. Imádta az illatukat. Szépen halálra is szagolta őket.
Szóval Cs. fellázadt az önkényuralmi kertészrendszer ellen és ördögien ravasz tervet eszelt ki. Jó, ha te így, kiskutyám, akkor mi meg magaskertészetet csinálunk! Így történt, hogy a hétvégén elkészült 2db 80 cm magas monstrum raklapból az én kis virágaim számára. Rusztikus ládák lettek, kutyabiztos magasságban.

máris szeretni, azt fontolgatja hogyan vehetné be ezt az erődöt is

félkész mű, még csiszolás, festés, fólia, föld éééés virágtenger

Ezalatt én két kis ócska kerekasztalkát vontam be viaszosvászonnal, olyan jókis nagymama módra. Nem bíztam semmit a véletlenre. 80 cm-es köröket kellett kivágnom a vászonból. Kinek van ekkora körzője?! Jó-jó, matektanár vagyok vagy miaszösz, nekem is eszembejutott a táblakörző. De olyat meg nem tart otthon senki. A megoldást egy hurkapálca, egy vitrázsrúd és egy ceruza adta. Olyan tökéletes körök lettek, hogy minden kósza légy a csodájára járt. Asztalka már nem ázik többé, hurrá.

debüszke voltam magamra!

nagyanyámterítő, szétrágottszék, fűtenger, főkertész-asztalos

A szobanövények is örülhetnek, mert egytől-egyig friss földet kaptak. Egyetlen fejtörést okozó ződ a bromélia volt. Állítólag tök nehéz nevelni. Az én jó öreg bromim hozott két kis ifjoncot. Internet Úr azt mondta, hogy vágjam le késsel és ültessem el. Megtettem. Nos vagy kinyírtam mindenkit, vagy bromélia nagyhatalom leszünk mostantól. A többiek köszönik jól vannak. Kaptak Substral Osmocote-t. Ebben van minden bizodalmam. Ha már locsolni mindig elfelejtek...

elöl menekülttábor lakói szabadlábon, hátul újföldes szobások, középen újoncok

Itt, amikor a szobanövényekről írok, meg kell említenem a helyi csodát (lehet magamra tetováltatom, mint a Jézusképes pirítóst a néni). Van két orchideám, bevallom eleve az csoda hogy még élnek. Mindig emlegetem is őket, hogy jajj a szép kis fehér orchideáim vajon élvezik-e azt a luxust börtönt amiben vannak. Egyszercsak...Sokat beszélek, nézzétek mi történt. Én emlékszem rosszul?! Ááááááá biztosnem....

fehér. vagy más. 

Hínnye, de hosszú lett. A többit legközelebb.

csipicsi pillanat
hátul toronyláda épül
középen Picsóka forralja belszerveit
előtérben kívánatos kutyulóspuding házi baracklekvárral Csikó módra

...

perszék és nyilvánok

Csikó

Nem láttam már egy ideje. Cs.-vel szoktunk is beszélgetni róla, hogy jó lenne gyakrabban látni. Dehát nem járhat az ember lánya hetente ultrahangra. Cserébe, hogy tudjuk megvan még, egész nap morzézik. Pihenőidőmben pedig kifejezetten lakásbővítésre törekszik. Az ember az oldalán fekszik, ő gondol egyet, hogy kiüt egy közfalat laza pörgőrugással, a drága anyukája meg áramütöttként ráng az ágyban. Könyörgöm, senki ne adjon neki légkalapácsot, veszélyes a gyerek!
Csak várom és várom az igazán jóidőt, a melengető meleget. Vizeskedésbe akarok kezdeni. Azaz gyapjú golyócskákat nemezelni a babaszobába. Egyedül eléggé unalmas, de lehet hogy becsábítok egy-két járókelőt, vagy kiköltözök a temető előtt virágot áruló nénike mellé. Én söndörgetek, ő meg elismerően bólogat majd.
Kötni is szeretnék végre megtanulni, meg varrni géppel, meg siklóernyőzni. Nyilván.

Picsóka

Megérkezett a csodakefe. Hááát, nem lett tőle szőrmentes övezet a lakás. De tény, hogy feleannyi barna szálacskát seprek össze a szobákban. Kutyákat szoktak gyantázni?!
Kedves kis kutyapicsókám nem rombol, mióta itthon vagyok. Tudatosan nem. Esküszik, hogy véletlenül feküdt rá a loncra a kerítés tövében. És véletlenül fetrengett/vergődött rajta hosszú perceken át. És véletlenül nyögdösött közben elégedetten. Persze.

csicsóka

Hivatalosan is kezdődhet az ültetés, mert jelentem, a magaságyások megteltek földdel. A sonkahagymából már dugdostam a paradicsomok ágyába. A héten elintézem a borsót is, termékminta mennyiségben. Biztosan lesz majd még kínai futóbab és uborka, paradicsom és csipős paprika. De marad még egy kis hely, nem tudom mit kezdhetnék vele. A kedvenc cukkini sok helyet követelne, a répa nekem soha nem jött igazán össze, a céklát csak bébi méretűként szeretjük megsütve. Nincs igazán ötletem. De van még időm.
A menekülttábor cserepes lakóit falhoz állítottam és kivallattam. Kettő kivételével mind elárulta a nevét. Nyilván puskáztam az internetről.

piros gólyaorr - piciként vettem, de tavaly óta jól benőtte a helyét

kék árlevelű lángvirág - déditől örökölt, megérdemel egy kicsit nagyobb helyet

gaz áruló, kinek nevét nem tudom (besúgók jelentkezését várom) - ha jól emlékszem hosszú száron hoz pipacspiros virágot (Bíbor Pimpó! Köszi Meli!)

valamilyen gólyaorr netalán?! - néma szegénykém

tűzeső - a nagy kedvenc! mondjuk akkor szép, ha sok van belőle...

valaki - halottat játszik, de a cserepe dugig van gyökérrel

hát nem szívderítő?!

kicsit megtevékenyülődtem (?!)

Csikó

Kisdrága fiam 2-3 naponta pizsibulit követel magának, a múltkori nagyon bejöhetett neki. Mondjuk már nem tolja annyira durván, megelégszik azzal, hogy gyakorta pihenőre küld és akkor tényleg, de tényleg ne csináljak semmit.
Hogy a kommunikáció fejlődjön köztünk, beiratkoztam kismama jógára. Másfél órát szuszogunk, lélegzünk, sóhajtunk és teljesen kisimulunk. Ez lesz a kedd esti őrületes bulim mostantól.
Nézelődök szobadekor ügyben és rá kell jönnöm, hogy jobb lesz ha használom a kreativitásom és az ülőgumóim. Neki kell esnem és magamnak kell gyártanom dekort. Mondjuk ilyeneket:

http://www.talesfromahappyhouse.com/2013/03/slow.html

https://www.etsy.com/listing/127625042/woodland-mobile-made-to-order?ref=shop_home_active_5

https://www.etsy.com/listing/98500017/baby-mobile-ninja-made-to-order?ref=shop_home_active_21
Cs. kedvence...

Picsóka

Kutyfülnek rendeltem interneten valami nagyon hiperszuper szőrtelenítő fésűt. Imádjuk a kis drágát szőröstül-bőröstül, de mivel kinti-benti kutya, ezért folyamatosan hullajt aprócska kis meglepiket a legeldugottabb helyekre. Mondanom sem kell, a csodafésű még nem jött meg. Pedig úgy megkopasztanám már szegény kis Picsót!
Egyébként napozik a kis drága rendületlenül. Ha rosszul vagyok és szédülök, árnyékként követ mindenhova. Fél méteres körzetemben biztosan megtalálható. Egész nap zen-eb és takarékon van. Valahogy megtanulta/megérezte, hogy velem most nem ugrabugra a világ, viszont bármikor számíthat hátsó fertály vakarásra, hosszú beszélgetésekre és szottyongatásra. Amint viszont megérkezik a főgazdi-atyaúristen-játszópajti, őrült száguldásba kezd és nem bír leállni. Hétvégén meg irány az erdő, mező és a csakis reá váró vadkaka.

a bizonyíték, hogy valaha volt fű...
...meg tuja, meg levendula, meg sárgavirágú bokrok, meg mogyoróbokor, meg...

csicsóka

Vééégre nem fúj a szél és süt a nap. Naponta többször indultam neki a kertnek nagy vehemenciával, majd 5-8 perc múlva már benn dideregtem a konyhában. Bezzeg most! A tavaly eltett lecsóból főzött ebédet is kinn ettem meg, vakító napsütésben. Limonádéval. Térdemre csorgó kutyanyállal. Tavasz!
Gyorsan elő is szedtem a tavaly összegyűjtögetett, lopott, kapott virágmagjaimat. Olyan 10-20 féle lehet, de csak kettőnek tudom a nevét. Mamikám gyűjtögetett nekem porcsinrózsát és haranglábat. A többi Jon Doe. Majd meglepiként élem meg őket egytől-egyig. Ó, tévedtem! Hármat ismerek, mert még büdöske is van. Úgy egy focipályára való mennyiség. Tavaly szerettem bele, mert míg a legtöbb virág dögledezett, ez vígan húzta hegedűjét, bárhová került.
Kert fronton a helyzet képekben:

jóóóóóóreggelt Vietnááám! - szőlőparadicsom babócák

kitekintő kisasszonyok fintorognak a kinti szikes vidékre

elefántszarv paprika udvarol  a sárga paradicsomnak

egy áruházláncnál vettem őket, nem tudtam ellenállni
rám várnak türelmesen

semmi extra, csak alap sziklakerti lakók várják, hogy sziklát lopjak nekik

sziklakertbe vágyik ő is

az a baj a barkácsáruházakkal, hogy konkrétan MINDEN növény haza akar velem jönni...

mivel a magaságyások még többnyire földnélküliek, valahova vetnem kellett egy kis retket
a menekülttábor luxushotelnek bizonyult
háttérben VIZSLAtó barna folt

ééés valaki hamarosan csomagot kap...

napozós napok

Csikó

Van az a dal. Soha nem is értettem miért üvöltik önfeledten emberek. Bulizós koromban sem értettem és most sem. Másnapos akarok lenni ?!...Alkoholt kismama nemigen iszik, de a lakó sokszor biztosítja róla, hogy azért ezt a fantasztikus érzést átélhesse újra és újra. A pénteket én is így töltöttem. Semmi buli, viszont forgó szoba, forgó ágy, forgó kutyavigyor, forgó világ köszöntött reggel. Amikor a fejed felemeled és már csattan is vissza a párnára. Úgy délután háromig tartott ez a vidám kis pizsiparty. Szerencsémre Cs. hamarabb hazajött és megmentett. Hős férjem és kutyám van. Az már biztos!
A kiscsikót úgy képzelem, hogy esténként fel-le rohangál a lakosztályában és néha felhúzza az istentudjahonnanszerzett jégkorcsolyáját és bőszen gyakorol. Lefekvés időben. Meg éjszaka.

Picsóka

Őfensége a tavasz legnagyobb rajongója. Egész nap roppant elfoglalt. Napozik. Van úgy, hogy pár centivel arrébb fárad és napozik tovább. Másnaposságom napján 10-15 percenként lélekszakadva berohant a szobába, lecsekkolta, hogy élek-e még, napszagú pofájával adott egy kutyacsókot, majd szaladt vissza sütkérezni.

nem cáfol rá a becenevére

Mikor eldöntöttük, hogy kutyánk lesz, kifejezetten a magyar vizsla került szóba. Gyerekbarát, szelíd, kedves, ragaszkodó. Pont ilyen kell nekünk, gondoltuk. Tudtuk, hogy hatalmas a mozgásigénye. Szerencsére másfél éve hegyek mellé költöztünk, így könnyű sétahelyet találni. Hétvégén gondoltunk egyet és kigurultunk az erdőbe, meglesni a kedvenc rétünket. Ezen a csodaszép lankás legelőn tavaly találtunk rengeteg gombát, apró, édes szamócát és kakukkfüvet mindenfelé. Gyorsan kedvenccé is vált. Picsóka ilyenkor teljesen euforikus állapotba kerülve ugrándozik körülöttünk kiskecskeként. Szerencsére már korán megtanítottuk rá, hogy bármilyen körülmények között visszahívható legyen. Így póráz nélkül ugrándozhat, vágtázhat, idétlenkedhet körülöttünk.

feszít, mert az atyaúristen kérte-azaz Cs.

fekete kökörcsin a kaszálón, tudtommal védett

tavalyi képek, ugyanitt

csicsóka

Cs. szerzett egy pár egy fatelepnyi raklapot. Pihenésre szánt perceiben raklapokat szed szét különböző ütő és feszítő eszközökkel. Terveink szerint ideiglenes kerítés, virágláda és kerti bútor lesz belőlük. Minden szabad négyzetméteren raklap tornyok magasodnak. Lehet ebből akar meggazdagodni, vagy bolondokházába jutni...

ez csak a garmada harmada

Paradicsomfrontot a helyzet csodás. Napoznak és levelesednek. Egyetlen szívfájdalmam a szőlőparadicsom, amiből újra kellett vetnem, mert az előző kör a penészes ágyat nem bírta. Most várok a kicsikékre, minden nap a fülükbe suttogom, hogy ideje felkelni.

A hétvégi szeles időben nem volt kedvem ültetni, pedig bizsereg a tenyerem, hogy földbe kerüljenek az olcsón szerzett kis évelőim. Egy csapat sziklakerti növény is rám vár, hogy mini műalkotássá váljon. Addig még köveket is lopnom szereznem kellene valahonnan.
Popóvakartató kutyánk alig várja, hogy beinduljon a kerti élet, szerintem tétlennek érzi magát.

OKJ-s képzésen asztalos végzettséget is szerzett

Még pár kép a csodakertről:

fagykárosult tűzeső a menekülttáborból

szerencsétlen jácint a kutya vonulási útvonalában

paradicsomokra váró napozóágy, háttérben karácsonykor fel nem használt fenyő zöldell (?)

kivételesen nem farral közelítő hízelgő

Mindenki edz!

Csikó

Tegnap elmentem Cs.-vel edzésre. Gondoltuk fotózok párat a kendosoknak és legalább nem itthon poshadozok, hazavárva őt. Őszintén szólva nagyon jól szórakoztam. De nem csak én, hanem Csikó is. Ahogy megtelt a levegő harci energiákkal, csattogtak a sinaiok és erőteljeseket kiáltottak a fiúk, kiscsikó is beindult. Pörgött, forgott, edzett.

Cs. és a kendo kendő felkötés bonyolult művelete

Beindult a gyerekszoba tervezési projekt is. Régi hálószobánkat átminősítettük babaszobává, amit egy hétvégén ki is pakoltak a fiúk. Kissé nehéz megszokni, hogy mikor Cs. keres valamit akkor egyből kapcsoljak a válasszal. (-Öööö a nappaliban van, vagyis a hálóban, vagyis áááááá, tudod a számítógép mellett.) Nehéz megszokni a szobák új funkcióját. Az elgondolás egyelőre annyi, hogy fehér Ikeás bútor lesz. Pont. Nincs vita. Megmondtam és kész.

Picsóka

Hajjajj mennyi gond lesz itt. Elindultunk a vadonatúj nyakörvben, peckesen. El is jutottunk a kapunktól 1 méter távolságba, majd az ebzet őrült és eszetlen húzásba kezdett. Átsétáltunk egy egész délutánt 10 percet így. Elszokott tőlem a drága, no lesz pár éve visszaszokni. Majd edzünk.
Picsóról tudni kell, hogy elhivatott deményista. Nem, ő nem az a kötsög fajta. Ő amolyan szépfiú. Tudja magáról, hogy roppant csinosnak számít vizslakörökben. Ha sétálunk és a szemben jövő nők nem rajonganak érte azonnal Jajjdecuki, Degyönyörű vagy Istenemdehazavinnélek felkiáltással, akkor mély depresszióba zuhan és sértetten vonul tovább, gyakran hátrapillogva.

mindenbe beleüti őpicsósága

csicsóka

Most hanyagoltam a kert témát, mert be kellett mennem a munkahelyemre segíteni ebben-abban. De örömmel látom, hogy a kis paradicsomok jól érzik magukat az új, penészmentes környezetben. Vígan edzenek, napoznak, néha hallani, hogy kórusban füttyögnek rajzfilmslágereket.

az unalom érdeklődés hiányában elmarad

Csikó

Tegnap elandalogtam a védőnénihez. A nap ragyogott, a madarak csicseregtek, a boglárkák csak úgy sárgállottak a temetőben. Ott rövidebb az út, és bevallom szeretek is átsétálni rajta. Hatalmas fákkal van tele, s a csicsergéstől szinte zsong az ember feje. Sejtettem, hogy most nem is lesz gond a vérnyomásommal. Eddig mindig munkából érkeztem a védőnőhöz, hegyre fel, sietve. Eredménye 130-as vérnyomás, amiért minden alkalommal csóválta a fejét. Ezzel szemben most időmilliomosként sétáltam be, frissen a temetőből, hegyről le. Mért eredmények tankönyvinek dicsérve. Pipa.

Picsóka

Mióta itthon vagyok tervezem, hogy elviszem az ebzetet sétálni. Eddig mindig hármasban vittük Cs.-vel, leginkább erdőbe, szabadon. Egyedül, kocsi nélkül csak a városi séta marad pórázon. Tegnap megérkezett a nyereményünk a ColorFunDogs-tól, ami nagy löket a kipróbálásra.
Tegnap visszatért egy régi ismerősöm az életembe. Újra szaladnom kellett a kagylót ölelni, kiscsikónak nem ízlett a GesztiEszti. Picsókám, mint annak idején, szaladt velem. Megértően a hátam mögé ült és a mancsát a hátamra tette. Ezt minden alkalommal megtette, ha ilyen dolgom akadt. Szeretnivaló kis vizsloid.

csicsóka

Apránként. Első lépés a sepregetés és a felhordott sár szakszerű eltávolítása betonról, csempéről, hófehér vakolatról. Mondjuk a harmadikról fogalmam sincs hogyan imádkozom le a Picsóka által második vakolatként felmesterkedett sárpacnikat. Eljutottam a seprűs dologig, büszkén körbenéztem, hogy semmi látszatja munkámnak. A kudarcon felbuzdulva körbejártam megnézni, hogy mi az ami menthető a birtokon.

...az a szép ződ gyep

szakszerűen szétrágott megmetszett csavartmogyoró

nem emlékszem, csak azt tudom, hogy a fiúk ezt tapossák labdázás közben...mindkettő!

Az üdítő látvány után úgy döntöttem, hogy csakazértis megtalálom az életet a kertben. Vagy legalábbis apró jeleit. Azért nem kellett sokat keresnem:

bár főkertészünk nagy munkában volt a télen, de ez a kis díszfa azért megúszta

ez a futó valami virágozna, meg minden...lehet a tűző nap sem neki való...és a kutyaláb sem

tavalyi szerzeményem egy lonc, amiről természetesen még cserepes állapotában gondoskodott a zeb, hogy inkább bokrosodjon, mint az égre törjön

tűzeső, amit Cs. nagymamájától szereztem, az egyik kedvencem...háttérben főkertészünk

tavaly megállapítottuk, hogy mi nem muskátlisok, hanem petúniások vagyunk...ez valahogy kint ragadt télre, most meg Bear Gryllsként integet

A kertész és fotómodell zsivlával tartott terepszemle után áttértem a tervezésre. Gondosan gyűjtöttem a magokat tavaly mindenhonnan. Az utcán sétálva egy mozdulattal tankoltam a virágok magjaiból, a rokonság kertjét alaposan átfésülve tömködtem zsebembe a pici kincseket, isteni paradicsomokat daraboltam és beleztem ki tartalmukért. Biztos, ami biztos rendeltem is az Egzotikus Növények Stúdiójából pár vetőmagot. Csak ajánlani tudom, a bácsi aki csinálja nagyon elhivatott és vééégtelenül kedves.
Egy esős napon nem bírtam már magammal és nekiestem a palántakészítésnek. Vettem ilyen préselt tőzegcellákat. Csak úgy nőtt rajta...a penész. Fehér, sárga, szőrös. Üde színfolt volt a hidegben. Alig vártam, hogy szerencsétlen kis magoncaim kidugják fejüket és gyorsan át is tűzdeltem őket műanyag poharakba. Azóta kössz, jólvannak.

fekete paradicsom, deizgulok 

paradicsomok napozása 

elefántszarv paprikák

Lesz nekik kutyabiztos helyük, az tuti. Tavaly Cs. készített nekem magasított ágyásokat, amikre többek közt azért volt szükség, mert az előző lakó telehordta törmelékkel a kertet, szóval ásni lehetetlenség és fölösleges. Kipróbáltuk. Szép kis ketrec mögött nevelkedett növénykék lesznek ők.

van még mit tenni...

fűszerkert és menekülttábor...csókoltatom Picsókát

Nagylevegő, mert szép is van. Egészen kettő, de azokat órákig lehet nézegetni. Természetesen csak távcsővel, mert ha föléjük hajolok, akkor az önkéntes kertész megbízásnak tekinti - villogó nyíllal a virág fölött-, hogy EZT KIÁSNI, MEGSEMMISÍTENI!!! Szóval csak a távgyönyörködés jut.

sok van az ibolyából és mindegyik tőre jut 10-20 pók is

krókusz a menekülttáborban